Hogyan olvassuk a kötésminták mintarajzait?

Egy kötéshez használt diagram négyzetekbõl áll 1 négyzet = 1 szem. A szimbólum magyarázata mondja el, hogyan kell az adott szemet kötnünk. A diagraok a szemeket mindig a darab színe oldala felõl mutatják (kivéve, ha azt a szövegben másképp jelezzük).

Egy diagram így néz ki:

1. Az A.1 jel a diagram jele, és az egész diagramra vonatkozik.
2. Az A.2 jelû minta csak a teljes diagramnak az a része, ami a szögletes zárójelek között van.
3. Ez a szám a diagram elsõ sorában a szemek számát mjutatja.
4. Ez a szimbólum magyarázata, elmondja, hogyan kell az adott szemet kötni, vagy (több színnel kötött minták esetében) milyen színnel.

A diagramokat a normális olvasással ellentétes irányban olvassuk: jobbról balra, lentrõl felfelé haladva. Más szóval: a jobb alsó sarokban található szimbólummal kezdünk, és onnan balra és felfelé haladunk tovbb (figyeljük a piros jelet az alábbi diagramban). Amennyiben mási ponton, másik szemmel kell kezdenünk, ezt mindig megadjuk: például, ha a különbözõ méretek, ugyananak a diagramnak a különbözõ pontjain kezdõdnek (figyeljük meg a kék jelet alább).

Ha a diagramnak több ismétlését kell elkészítenünk (vagyis ugyanazt a diagramot egymás mellett többször ismételjük), kössünk a doagram sorának végéig, és kezdjük újra az elsõ szemmel a következõ ismétléshez.

Oda-vissza haladva:

Amikor oda-vissza haladva kötünk, minden második sort a jobb oldalról kezdünk, és minden második sort a bal oldalról (vagyis egy sort jobbról, a következõ sort balról, egy sort jobbról, stb.) Mivel a diagram minden szemet a SZO felõl mutat amikor a fonákoldal felõl dolgozunk, a diagramon az ellentétes irányba kell haladnunk (figyeljük meg a kék nyilat az alábbi diagrammban)., vagyis a a sort balról jobbra haladva olvassuk, a S szemnek ábrázol szemeket fordítottan kötjük, a F szemnek ábrázol szemeket simán, stb (ezt gyakran a jelmagyarázatban is leírjuk). pl: "sima a színe oldalon, fordított a fonákoldalon" )

Körben haladva:

Amikor örben haladva kötünk, minden sort a SZO felõl kötünk, és a diagram minden sorát jobbról balra haladva olvassuk. Amikor új kört kezdünk, kezdjünk a diagram következõ sorának elsõ szimbólumától.

Több, eltérõ diagramot kell készítenünk egymás után a sorban / körben:

Ha a sorban / körben egymás után több, különbözõ diagramot kell készítenünk, a következõ módon haladjunk: Kössük az 1. diagram 1. sorát, folytassuk a 2. diagram 1. sorával, majd a 3. diagram 1. sorával, stb. NE FELEDKEZZÜNK MEG ARRÓL, hogy ha oda-vissza haladva kötünk, a FO sorait ellentétes irányba (balról jobbra kell olvasni), és a körben is a 3. diagrammal kezdünk, folytatjuk a 2. diagrammal, és utoljára a 3. diagrammal fejezzük be a sort. Vagyis a szokásostól ellentétes sorrendben készítjük õket.

A mintában ezt így írhatjuk le: *Készítsük az A.1, az A.2 jelû, mintát, és az A.3 jelû mintát egymás mellett összesen 1-1-2-3-4 alkalommal. Ez azt jelenti, hogy elõször az A.1 jelû mintát készítjük el, majd az A.2 jelût, végül az A.3 jelû mintát (a mérettõl függõen) 1-1-2-3-4 alkalommal. CSAK az A.3 jelû mintát ismételjük, az A.1 és A.2 jelû mintát csak 1 alkalommal kötjük.

Amikor a szemek száma nem illeszkedik a diagram teljes ismétléseihez:

Elõfordulhat, hogy a szemek száma nem osztható a teljes mintaegység (ismétlés) szemeinek számával maradék nélkül. Például: Az A.1 jelû mintát 12 szemen kötjük, és 40 szemen kell ismételnünk. Ebben az esetbenkössünk 3 teljes ismétlést az A.1 jelû mintából (= 36 szem), majd kössü a diagramelsõ 4 szemét a megmaradt szemeken (figyeljük meg a piros vonalat alább). Ez általában olyan esetre vonatkozik, ahol a diagram intája ismétlõdõ, tehát a mintha akkor is konzisztens marad, ha nem teljes mintaegységet kötünk belõle.