Hogyan olvassuk a horgolás mintarajzait?

Egy horgolt diagram szimbólumokból áll. 1szimbólum / jel = 1 szem (vagy a szemek egy csoportja).- a szimbólum jelmagyarázata mondja el, milyen szemrõl van szó, hogyan kell az adott szemet elkészítenünk. A diagraok a szemeket mindig a darab színe oldala felõl mutatják (kivéve, ha azt a szövegben másképp jelezzük).

Egy átlagos diagram így néz ki:

1.: 1. Az A.1 jel a diagram jele, és az egész diagramra vonatkozik (a szögletes zárójelekben) A szögletes zárójelben minden a doagram 1 ismétlése.
2.: 2. Ez a szimbólum jelmagyarázata, ami elmondja, hogyan horgoljuk az adott szimbólum által jelölt szemet.
Kék Nyilak: A szimbólumot közvetlenül a jelölt szem alatti szemköré öltjük. Elõfordul, hogy ugyanazon szem köré több szemet horgolunk.
Lila ovális formák és nyilak: Nem mindig horgolunk minden szembe, elõfordul például, hogy láncszemeket horgolunk, és az alattuk levõ szemeket kihagyjuk.

A diagramokat a normális olvasással ellentétes irányban olvassuk: jobbról balra, lentrõl felfelé haladva. Más szóval: a jobb alsó sarokban található szimbólummal kezdünk, és onnan balra és felfelé haladunk tovább (figyeljük a piros jelet az alábbi diagramban).

Ha a diagramból több ismétlést kell elkészítenünk (vagyis a körben / sorban többször ismételjük), horgoljunk a diagram sorának végéig, majd kezdjük újra a sor elsõ szimbólumával.

Oda-vissza haladva:

Amikor oda-vissza haladva horgolunk,, minden második sort a jobb oldalról kezdünk, és minden második sort a bal oldalról (vagyis egy sort jobbról, a következõ sort balról, egy sort jobbról, stb.) Amikor a darabunk fonákoldalán dolgozunk, a diagramot az ellentétes irányba haladva olvassuk: vagyis balról jobbra = figyeljük meg az alábbi ábrán a piros nyilat a SZO felõl, és a kék nyilat a FO felõl)

A sor általában adott számú lsz-bõl álló lsz-sorral kezdõdik (a szám általában megfelel a következõ sor szemének magasságának), és azért készítjük, hogy a sort a szemek tetejétõl kezdjük =figyeljük meg a zöld körüket alább). Ha a lsz-meket a diagram ábrázolja (mint pl ebben a diagrambban), minden szemet pont úgy készítünk, ahogy az ábrán megjelennek. Idõnként egy-egy mintaleírásban találhatunk "TANÁCSOT A HORGOLÁSHOZ" vagy "MAGYARÁZAT A HORGOLÁSHOZ", A minta tetején, ami elmondja, hány szemet kell a sorok elején horgolnunk, és, hogy ezek a szemek helyettesítik-e az elsõ szemet, vagy sem (vagyis benne vannak-e a megadott szemszámban, vagy azokhoz hozzá kell adnunk). Amennyiben ezeket a láncszemeket NEM tartalmazza a diagram, kövessük a TANÁCS A HORGOLÁSHOZ utasításait.

Körben haladva:

Amikor körben haladunk, minden kört a SZO felõl készítünk: balról jobbra haladva (figyeljük meg a piros nyilat alább). Gyakran külön diagram mutatja meg, hogyan kezdõdnek (s esetleg hogyan fejezõdnek be) a sorok 6 körök (Figyeljük meg az A.2 jelû mintán alább a zöld négyzetet. Ahhoz hasonlóan, amikor oda-vissza haladva dolgozunk, a kör az adott számú lsz-mel kezdõdik a körben használt szem típusának megfelelõen. A kör végén általában az kör elején horgolt lsz-mekközül az utolsóba öltött kúszemmel zárjuk a kört (figyeljük meg a kékkel jelölt négyzetet alább). Más szóval az A.2 jelû mintában a láncszemek = a kör eleje, ugyanakkor, az A.2 jelû minta kúszószeme = a kör vége.

Ha a diagramból (A.1) több ismétlést kell horgolnunk (vagyis a körben többször ismételjük egymás mellett), horgoljunk az utolsó szemig, mahd az A.1 jelû minta ugyanabban a sorában kezdjük újra az 1. szemtõl. MEGJEGYZÉS: Ebben a példában csak az A.1 jelû mintát ismételjük, az A.2 jelû minta azt mondtatja a teljes kör hogyan kezdõdik és fejezõdik be.

Több, eltérõ diagramot kell horgolnunk egymás után a sorban / körben:

Ha a sorban / körbene gymás után több, különbözõ diagramot kell horgolunk, a következõ módon haladjunk: Horgoljuk az 1. diagram 1. sorát, folytassuk a 2. diagram 1. sorával, majd a 3. diagram 1. sorával, stb. NE FELEDKEZZÜNK MEG ARRÓL, hogy ha oda-vissza haladva horgolunk, a Fo sorait ellentétes irányba (balról jobbra kell olvasni), és a körben is a 3. diagrammal kezdünk, folytatjuk a 2. diagrammal, és utoljára a 3. diagrammal fejezzük be a sort. Vagyis a szokásostól ellentétes sorrendben készítjük õket.

Kör alakú diagramok:

Amikor körben haladva dolgozunk, vagyis a darab közepén kezdünk, és onnan kifelé haadunk, ezt gyakran ábrázoljuk a diagramokban. A diagram ábrázolhatja a teljes kört (ebben az esetben minden szimbólumot pontosan úgy készítünk el, ahogy az ábrázolásmutatja, de az is elõfordulhat, hogy a siagram a körnek csak az egyik részét mutatja, amit a leírásban megadott számú alkalommal ismételünk, hogy teljes kört kapjunk.

Teljes kör:

A teljes kör készítésénél a kör közepén levõ diagrammal kezdünk: általában egy kis kör jelzi az adott számú lsz-t, ezt egy kúszószemmel körrézárjuk (figyeljük meg a vörös kört alább). Ugyanígy, amikor körben haladva dolgozunk, a kört az adott számú lsz-mel kezdjük (a következõ szimbólum szemének magasságának megfelelõen), és ezek közül a lsz-mek közül az utolsóba öltött kúszószemmel ér véget: vagyis a korábbi példánk A.2 mintájának megfelelõen (figyeljük meg a kék négyzetet). MEGJEGYZÉS: Abban az esetben, ha a lsz-meket a diagram ábrázolja, ezek nem helyettesítik egyik másik szimbólum által jelölts zemet sem, minden szimbólumot úgy horgolunk, ahogy a diagramban megjelennek. Ha a láncszemek más szemeket HELYETTESÍTENEK. akkor a diagramban nem mutatjuk meg õket.

Az óra járásával ellentétes irányban haladunk, balról jobbra, az egyik szímbõlumot a másik után elkészítbe (figyeljük meg a piros nyilat alább). Az elsõ kör szemeit általában a láncszemgyûrû KÖRÉ öltjük, vagyus a horgolótût a lsz-gyûrû közepébe öltjük, majd felvesszük a szálat sés a lsz-gyûrû közepén át húzzuk fel (majd a szokásos módon horgoljuk a szemet), em öltünk egyik lsz-be sem, hanem csak a lsz-gyûrû szemei köré öltünk. A kör végén a kör elejét és végét kúszószemmel zárjuk össze, és innen keudjük a második kört, vagyis a diagram közepéhez esõ második legközelebbi kört.

Töredék kör (körcikkely):

Ha a kör csak a kör egy részét ábrázolja, akkor ezt a részt a megadott számú alkalommal ismételjük a körben, hogy megkapjuk a teljeskört. Az alsó szimbólumnál kezdünk (figyeljük meg a piros kört), és ugyanúgy haladjunk, mint a TELJES KÖRBEN, de az A.2 jelû mintát ismételjük a megadott számú alkalommal a körben. Ahhoz hasonlóan, mint amikor körben dolgozunk, általában egy külön diagramon ábrázoljuk a körök hogyan kezdõdnek, és hogyan fejezõdnek be (figyeljük meg az A.1 jelû diagramot, a kék négyzet alább). A diagramot az alsó lsz-gyûrûhöz legközelebb esõ sorral kezdjük. Horgoljuk a lsz-meket az A.1 jelû mintában, majd az A.2 jelû diagram szimbólum(a)i által jelölt szem(ek)et (az 1. sorban ez csak 1. szimbólum), és isméteéjük az A.2 jelû minta szimbõlumait a mintában megadott számú alkalommal.

A kör végén az A.1 jelû mintában 1 ksz-mel zárjuk a kört, Amikor az elsõ körrel elkészültünk, folytassuk a következõ körrel,: a lsz-gyûrûhöz legközelebbe sõ második körrel (figyeljük meg a zöld nyilat alább).

A négyzet alakú diagramok / színes diagramok:

Bizonyos horgolt mintákat négyzet alakú diagrammal ábrázolunk, ahol 1 négyzet = 1 szem. Általában a mintában magyarázzuk el, milyen típisú szemmel készítjük a mintát, ugyanakor a diagram célja azt megmutatni, hogy ilyen színekkel készítjük el a szemeket (figyeljük meg a piros kört= a szimbólum / jel magyarázata.

A fenti magyarázatok szerint haladunk, attól függõen, hogy oda-vissza haladva, körben, vagy kör alakú diagram szerint haladunk-e.